TDK

Társtémavezető: Dr. Molnár Krisztián

A tumorprevenció általános célja az adott malignitás időbeli felismerése. Magyarországon a népegészségügyi emlőszűrés 45 éves kortól javasolt, azokban az esetekben, amikor nem áll fenn ismert, a rizikót emelő genetikai mutáció. 

Azon esetekben, mikor a látott radiológiai jelek felvetik a potenciálisan malignus eltérés lehetőségét, komplex emlődiagnosztikai kivizsgálásra kerül sor. Ez további kiegészítő felvételek elkészítését, UH vagy MR vizsgálatot, esetleges biopsziát jelenthet.

A TDK munka során a hallgató a PTE KK OKK Emlődiagnosztikai központ szűrésből kiemelt betegcsoport további diagnosztikus és terápiás útvonalát retrospektíven vizsgálja. Deskriptív statisztikai elemzést végez a célcsoportban előforduló benignus és malignus elváltozások csoportjaiban, kvantitatív és kvalitatív szempontból, mely lehetőséget ad a régió szűrési hatékonyságának behatóbb ismeretére, annak javítására.

Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold

A koponyatrauma napjainkban fejlett országok egyik vezető haláloka 40 év alatt. Mivel a fiatal, munkaképes, minden egyéb tekintetben egészséges népességet nagyban érinti, kezelése és későbbi hatásai komoly terhet rónak a modern társadalmakra. A koponyatrauma hatására kialakuló egyik legjelentősebb elváltozás a diffúz axonkárosodás (diffuse axonal injury- DAI), napjainkban is kizárásos diagnózis, az akár kómás állapotért és későbbi memória, mozgás, alvás zavarokért, pszichiátriai kórképek, neuropszichológiai deficit kialakulásáért felelőssé tehető kórkép vizsgálatának legmegbízhatóbb eszköze a modern MR képalkotás. Vizsgálataink során olyan világszínvonalú, modern MRI képalkotó és képkiértékelő módszerek segítségével vizsgáljuk koponyatruamát szenvedett betegekben kialakult DAI-t, melyek képesek a központi idegrendszer akár tractus szintű vizsgálatára (diffúziós tenzor képalkotás- DTI), a DAI-hoz kapcsolódó fehérállományi egyéb pathológiák (fehérállományi oedemák (FLAIR), mikroszkópikus méretű vérzések (SWI MRI) kimutatására. Kutatásaink során tervezzük feltárni a betegek felvételi klnikai paraméterei és a DAI mértékének, kialakulása helyének, súlyosságának összefüggéseit, az MRI módszerekkel feltárható jellemző mintázatokat, a képalkotás- a klinikum- és a kimenetel összefüggéseit.

Társtémavezető: Dr. Környei Bálint

A koponyatrauma (traumatic brain injury- TBI) a fejlett társadalmak vezető halálokai közé tartozó népegészségügyi problémát jelent. Az érintett populáció jelentős mértékben a fiatal, munkaképes korosztály közül kerül ki.

A betegek számára mindennapi nehézségeket jelentenek a trauma hatására kialakuló késői következmények úgy, mint depresszió, memóriazavar, alvászavar, továbbá neurológiai- pszichiátriai zavarok.

A diffúz axonkárosodás (DAI) a koponyatrauma során a fehérállományban fellépő elváltozás, melynek hátterében az axonok vongálódásából fakadó sérülése áll.

Képalkotó modalitások közül a CT a nem vérzéses léziók és mikrovérzések detektálására nem alkalmas, ahogyan a konvencionális MR modalitások nagy része sem.  

A mikrovérzések DAI feltételezett asszociált pathológiai komponensei, melyek az axonok között futó kapillárisok sérüléséből fakadnak és láthatóvá tehetőek SWI használatával.

A trauma hatására kialakuló, szabad szemmel nem látható, azonban mérhető eltérések vizsgálatában a diffúziós tenzor képalkotás (DTI) használható, mely lehetővé teszi a nagymértékben rendezett szerkezetű szövetek felépítésének és integritásának mikrostrukturális szintű elemzését.

E TDK téma keretein belül vizsgálni tervezzük a DAI hosszútávó lefolyását követéses modellben, különböző MRI módszerek ötvözésén keresztül.

Társtémavezető: Dr. Till Ágnes

A központi idegrendszer veleszületett rendellenességeinek postnatalis képalkotó diagnosztikája

A leggyakoribb nőgyógyászati daganatként előforduló myoma uteri kezelésében az elmúlt években a méh megtartásának esélyét megadó intervenciós radiológiai terápiák egyre nagyobb teret hódítanak. Ezek közül a napi rutinban már rendszeresen végzett artéria uterina embolizációja, valamint a napjainkban egyre inkább terjedő hőablációs módszerek bizonyultak hosszú távon is eredményesnek. Kutatásunk során ezen módszerek indikációit illetve kontraindikációt, valamint eredményességét vizsgáljuk a miómák FIGO klasszifikációja, CEUS és MR vizsgálattal előre jelzett vascularisatiója alapján. A munka részben prospektív, az ellátásra kerülő betegek kezelésének megtervezését foglalja magába, részben retrospektív a már meglévő saját és irodalmi adatok feldolgozására alapul.  

Társtémavezető: Dr. Botz Bálint

Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold

Az alsó végtagokat érintő atherosclerosis spektrumba tartozó perifériás verőérbetegség (PAD) az alsó végtagok vérellátásáért felelős verőerek szűkületével és elzáródásával járó betegség. A PAD prevalencia magas, például az USA lakosságának 40 vagy annál idősebb korosztálya esetében 6,5 millió embert érint (CDC 2022), míg 30-35 éves korban prevalenciája 1%, addig a 65 évnél idősebb korosztályban akár 20%. A PAD független rizikófaktora más kardiovaszkuláris betegség kialakulásának (pl. koronária, vagy cerebrovaszkuláris betegség) és további kezelés nélkül a lábak fájdalmához, nem gyógyuló sebek kialakulásához, gyaloglás közbei görcsökhöz (klaudikáció), és végül amputációhoz vezet. Az endovaszkuláris/intervenciós radiológiai beavatkozások során az érelőkészítés szerepe ezen betegség kezelésében és a betegség menedzsmentjében az elmúlt időszakban felerősödött. Jelen vizsgálatban saját intézeti irányelveinket nemzetközi irányelvekkel hasonlítjuk össze, és vizsgáljuk a különböző klinikai és egyéb kimeneteket a különböző érelőkészítési beavatkozások során. A hallgatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni a legújabb terápiás lehetőségekkel, részt venni a betegek ellátásában, menedzsmentjében, az adatmenedzsmentben, adatbázis menedzsmentben, statisztikai kiértékelésben és irodalmi áttekintésben.

Társtémavezető: Dr. Molnár Krisztián

A multiparametrikus emlő MR vizsgálatok kiemelt fontossággal bírnak az emlőtumoros és emlőtumor gyanús betegek diagnosztikus és kezelési tervében. Az MR vizsgálat képes a hagyományos képalkotás során nem látható, malignus megbetegedések kimutatására, valamint differenciáldiagnosztikai módszerként használható. 

Ebből kifolyólag az MR vizsgálat az emlőtumoros betegek 15-30%-ánál megváltoztathatja a kezelési tervet, mely közvetve szignifikánsan befolyásolja a betegek prognózisát, későbbi életminőségét.

A TDK kutatás során a hallgató retrospektíven tekinti át a PTE KK OKK-n készült emlőtumoros betegek MR vizsgálatait, melyeken specifikus méréseket végez (ADC érték, kontrasztanyag halmozási dinamika), majd ennek eredményeit veti össze a később elvégzett szövettani vizsgálatok eredményeivel, megvizsgálva a mérhető értékek prediktív prognosztikai értékét az adott malignitás grádusára, dignitására, felméri az említett paraméterek diagnosztikus jelentőségét.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

A storke képalkotó diagnosztikájában napjainkban elengedhetetlen a natív  koponya CT és CT angiográfiás vizsgálat a gyors terápiás döntések meghozatalához.
A betegség etiólógiájának felderítése során ha cardialis emboliaforrás felmerül jelenleg transthoracalis és tarnsoesophagealis echocardiografia elvégzése tekinthető rutinszerűnek.
Azonban e vizsgálómódszer nehézkes elérhetősége és időigényessége miatt klinikai gyakorlatunkban általában nem végezhetők el a betegellátás megkezdésekor, habár a tovább terápia szempontjából hasznos információkhoz juthatnánk.
Irodalmi adatok alapján a szív CT vizsgálata megfelelő módszernek tekinthető a cardialis embóliaforrások megítélésében. 

Egy prospektív és egy retrospektív klinikai vizsgálatot tervezünk.
Tervünk, hogy az időablakos stroke diagnosztikájában az ellátó intézmények közötti konszenzus alapján már elfogadott protokoll alapján végzett többfázisú CT angiográfiás méréseket követően a vizsgálatot - további intravénás kontrasztanyag adása nélkül - a szív régiójáról készített alacsony sugárdózisú prospektív triggerelésű EKG kapuzott vénás fázisú CT méréssel egészítsük ki az esetleges embóliaforrások (például pitvari és kamrai thrombusok) és/vagy hajlamosító anatómiai eltérések felderítése céljából.
További retrospektív adatgyűjtést is tervezünk a PTE Radiológiai Klinikájának beteganyagában, melynek célja hogy akut stroke miatt CT vizsgálaton, és azt megelőzően vagy azt követően szív CT vizsgálaton is átesett betegek képi adatait a stroke esetleges cardiális eredetének kimutatása szempontjából is megítéljük.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

Társtémavezető: Prof. Dr. Hegyi Péter

Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold

E TDK téma az informatika és a radiológia határterületén helyezkedik el. A fehérállomány elváltozűsainak megítélésére szolgáló CT és MR módszerek, ill. a számítástechnika fejlődése révén, mára a hagyományos radiológiai leírás-véleményezés kiegészítéseként a képi információ kvantitatív megítélését szolgáló algoritmusok is egyre nagyobb szerephez jutnak. E módszerek segíthetik a szabad szemmel nem-, vagy nehezen megítélhető eltérések kimutatását-mérését, vagy a látható eltérések objektív-kvantitatív módon való kifejezését. E TDK téma célja első sorban a diffúziós tenzor MRI bonyolult postprocessing mechanizmusának optimalizálása és automatizálása, hosszú távon az egyéni szintű klinikai alkalmazhatóságának lehetővé tétele.   

A modern MR képalkotó módszerekkel, mint az MR perfiúzió és diffúziós MR képalkotás a glióma in vivo jellemezhető. Az MR perfúzió alkalmas a hipervaszkularizált tumor területek kimutatására, ami alapján a prognózis és a tumor grádus a műtét előtt megbecsülhető. Mindemellett az MR perfúziós vizsgálat használható lehet a biopszia helyének meghatározására, a kiújult daganat és a sugárnekrózis elkülönítésére és a terápiás válasz meghatározására. A diffúziós MRI-vel a szöveti mikrostruktúráról nyerhetünk információt.

A gliómák prognózisa nagyon rossz. Ha a glióma korai fázisban felfedezhető lenne, a betegség kimenetele kedvezőbb lehetne. Kutatásunk fókusza annak eldöntése, hogy kimutatható-e tumor infiltráció funkcionális MR módszerekkel a strukturális MR képeken épnek tűnő fehérállományban.

Korábbi kutatásunk során mikrostrukturális eltéréseket találtunk a tumorhoz képest ellenoldali féltekében.  Jelenleg ezen eltérés okát is vizsgáljuk diffúzió súlyozott MR képalkotással.
A diákoknak a TDK munka során részt vehetnek az MR vizsgálatokon, elsajátíthatják a perfúziós és diffúziós képkiértékelés lépéseit és az idegtudományi képalkotás során használt szoftverek használatát.

Társtémavezető: Dr. Botz Bálint

A vesecysták előfordulása igen magas, melyek többsége azonban érdemi konzekvenciával nem jár, legtöbbször más irányba végzett képalkotó vizsgálatok mellékleletei. A komplex cysták hátterében azonban gyakran felmerül malignitás gyanúja, melyek pontos megítélésén műtéti beavatkozás dől el. A cystás rosszindulatú vese daganatok legtöbbször csak későn adnak kézzelfogható klinikai jelet, melynek időpontjában a metasztázis előfordulása már relatíve magas, ebből fakadóan kiemelt szerepet kap az időbeni felismerés.  Vizsgálatunk célja, hogy CT/MR vizsgálatokkal és a műtéti eredményekkel összevetve értékeljük a kontrasztanyagos ultrahang pontosságát és klinikai hasznosságát a komplex vesecysták dignitásának eldöntésében.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A máj zsírtartalmának kóros megnövekedése (steatosis hepatis) számos metabolikus betegséggel mutat összefüggést, valamint hosszú távon steatohepatitis és cirrhosis kialakulásához vezethet.  A prevenció fontos része lenne a korai felismerés. Ezért szeretnénk UH, CT és MR vizsgálatok segítségével a máj zsírtartalmának meghatározási lehetőségeit pontosítani, a módszerek megbízhatóságát összevetni. Szintén tervezzük a máj zsírtartalom változásainak dinamikus nyomonkövetését egészséges és beteg alanyokon, valamint ezeknek a változásoknak az életmóddal, gyógyszeres kezelésekkel és testsúly változással való összefüggéseinek feltárását.

A mikrovaszkuláris ultrahangtechnika az elmúlt években jelent meg a rutin klinikai diagnosztikában. A módszer segítségével a korábbi elérhető hasonló (hagyományos color/power Doppler) módszereknél legalább egy nagyságrenddel kisebb erek is ábrázolhatók, így sokkal érzékenyebben ábrázolja a különböző parencyhmás szervek és lágyrészek belső keringését. A kórosan fokozott keringés, neovascularisatio számos gyulladásos és tumoros kórképre egyaránt jellemző, így ennek jobb megítélése kiemelten fontos. A módszer klinikai felhasználásának fő területei jelenleg is kutatások tárgyát képezik. A TDK munka során a parenchymás szervek eltérései mellett a lágyrész és muszkuloszkeletális kórképek ultrahang vizsgálatában is értékeljük a mikrovaszkuláris ultrahang gyakorlati jelentőségét. A kutatásra elsősorban az ultrahangdiagnosztika iránt érdeklődő hallgatók jelentkezését várjuk. 
 

Társtémavezető: Dr. Rékási Zoltán

A modern MRI képalkotás lehetővé tette az egyéni szintű, akár szubmiliméteres pontosságú strukturális és funkcionális vizsgálatokat, segítségével többek közt akár tractus szinten vizsgálható a központi idegrendszer fehérállománya, külön-külön vizsgálhatók gyrusok, a legapróbb elváltozások is kimutathatók a medicina szinte bármely területén. A képalkotó diagnosztika robbanásszerű fejlődése azonban nem csak a mindennapi klinikai munkában kamatoztatható. A modern MRI módszerekkel készült felvételek alapján rekonstruált modellek például a műtéti tervezésben és az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kapnak. E TDK téma leginkább a sokszor nehezen megérthető és tanulható központi idegrendszeri strukturák bonyolult anatómiai viszonyainak diffúziós tenzor (DTI) MRI alapú, 3D nyomtatott modellezését célozza. Természetesen a későbbiekben lehetőség lesz szinte bármilyen, MRI modalitás alapján rekonstruált, a PTE ÁOK Anatómiai Intézet által lektorált modellek készítésére is. Az Anatómiai Intézet, a PTE 3D Központ és a PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika kooperációjában meghirdetett TDK témát a radiológia, informatika, 3D modellezés iránt érdeklődő, biztos anatómiai tudással és nagyfokú önálló munkabírással rendelkező érdeklődőknek ajánljuk.

Myocarditis diagnosztikájában a hagyományos kardiológiai és labor vizsgálatok mellett képalkotó vizsgáló módszerként a szív MR (CMR) vizsgálatnak döntő szerepe van. A myocarditis CMR vizsgálata során a hagyományosnak tekinthető, subepicardiális réteget érintő késői kontraszthalmozási jel mellett az oedema kimutatása, a T1 mapping mérések jelentenek újabb a klinikai diagnózist megerősítő módszereket. A COVID-19 infekció súlyosabb megjelenési formájában mellkasi panaszok, elsősorban a pneumonia okozta légzési nehézség, hypoxia volt jelen. Myocarditis gyanúját leggyakrabban perzisztáló mellkasi fájdalom mellett észlelt labor, EKG és/vagy ECHO eltérések vetették fel.

A COVID-19 (SARS-CoV-2) pandaemia (2020-23.) ideje alatt a non-invazív és minimális betegkontaktust igénylő módszerek, így a szív vizsgálata esetében a CMR vizsgálatok is előtérbe kerültek.

Retrospektív vizsgálatunkban a PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika CMR vizsgálatait tekintjük át. Megvizsgáljuk, hogy myocarditis iránydiagnózissal készült CMR vizsgálatok száma, valamint a CMR vizsgálattal is igazolt esetek száma mutatott-e változást a pandémia előtti időszakhoz képest. Milyen szekvenciákat alkalmaztunk a vizsgálataink során, és találunk-e esetleg valamilyen jellegzetes képi megjelenést a COVID-19 pozitív myocarditisek esetében. Illetve milyen alternatív diagnózisok születtek a CMR vizsgálat eredményeként.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

A témán belül a Klinika képi és leletanyagában vizsgáljuk a coronariák eredési, lefutási anomáliák egyes fajtáinak gyakoriságát és jelentőségét. Lehetőség van az egyes, kiválasztott csoportokon belüli további képi analízis végzésére, esetleges következményes morfológiai vagy funkcionális eltérések felfedésére.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós

A kardiomiopátiák között számon tartott restriktív típusú, miokardiumot infiltráló kórképnek számító amyloidosis ritka betegségnek számít. A leggyakrabban az immunglobulin könnyű láncból (AL-amyloidosis) és a transthyretin (ATTR-amyloidosis) fehérjéből képződik kóros amiloid filamentum, melyek diffúz miokardiális akkumulációja a szívizomzat progresszív megvastagítása és elmerevítése következtében gyakran ritmuszavarok és szívelégtelenség kialakulásához, így idő előtti halálhoz vezet. A TTR amyloidosis magyarországon még mindig sokszor aluldiagnosztizált betegségnek számít. A kórkép hazai prevalenciája és incidenciája emiatt nem ismert. Ugyanakkor a szívamyloidosis korai diagnózisa rendkívül fontos volna, mivel mára rendelkezünk olyan terápiás lehetőségekkel, melyek lényegesen javítják a betegek prognózisát és életminőségét.

Korábbi kutatások alapján, úgy tűnik az ATTR-CM non-invazív diagnosztikájában kulcsszerepet játszanak a foszfát tartalmú Tc-al jelzett radiofarmakonok. Ezen módszerek közül hasonló a diagnosztikus megbízhatósága 3 radiofarmakonnak: 99mTc-pyrophosphate (PYP), 99mTc-hydroxymethylene diphosphonate (HMDP), 99mTc- 3,3-diphosphono-1,2-propanedicarboxylic acid (DPD).

Célunk a meglévő szcintigráfiás módszerek vizsgálati protokolljának átdolgozása a pontosabb diagnosztika, prognózisbecslés és a betegek terápiás követésének érdekében. Ehhez saját adatbázist tervezünk létrehozni szoros együttműködésben a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinikával. Kutatásunkban szcintigráfiás módszerekkel vizsgálnánk az amyloidosisra gyanús, de szcintigráfián még át nem esett betegeket, valamint retrospektív kutatást is végeznénk.

A pancreatitis vizsgálómódszereinek áttekintését, a vizsgálati protokollok módosítását, klinikai kérdéshez való adaptálását tervezzük végezni, részben a Transzlációs Medicina intézet pancreatitis kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálataihoz csatlkozva. Tervezzük a vizsgálatok eredményeinek, score-rendszereinek, illetve a score-ok és a várható prognózis összefüggéseink elemzését.

Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold

A perifériás verőérszűkület népbetegségnek tartható. A minimál-invazív, percutan endovascularis ellátás az elmúlt évtizedben rohamos fejlődést mutat: a verőér szűkületek/elzáródások áthidalására, megnyitására és nyitvatartására folyamatosan új eszközök válnak elérhetővé. A jelen téma célja a saját gyakorlatunk áttekintése és annak klinikai eredményének összegzése, és ezek összevetése a nemzetközi adatokkal, mely által végső soron megállapíthatjuk, hogy a saját környezetünkben mely endovaszkuláris eszközök és megoldások javasolhatók.

Társtémavezető: Dr. Alizadeh Hussain

Kutatásunk középpontjában a tüdőtumorok és a lymphomák vizsgálata áll. A WHO információi alapján a tüdőrák továbbra is a vezető rákos halálozási ok, mind a nők, mind a férfiak esetében. Non-small cell lung cancer a leggyakrabban diagnosztizált altípus, a prevalencia 85% körüli. Ebbe a kategóriába tartozik az adenocarcinoma, a laphámcarcinoma és a nagy sejtes carcinoma. A DLBCL a lymphoid malignus betegségek közül a leggyakoribb entitás, az összes lymphoma típus kb. 30-40 %-át teszi ki. Megközelítőleg 30%-a a DLBCL betegeknek a standard kemo-immuno terápiára nem gyógyul meg, pontos szövettani diagnózis, genetikai vizsgálat szükséges a célzott terápia kiválasztására.

Elsődleges célunk a tüdő adenocarcinoma, planocellularis carcinoma és lymphoma miatt készült FDG-PET/CT vizsgálatok prognosztikai jelentőségének pontosabb feltérképezése a klinikai és patológiai adatok összevetésével retrospektív, standardizált vizsgálat kapcsán. A képi biomarkerek segíthetnek a benignus és malignus elváltozások elkülönítésében, valamint a további terápia tervezésében és a terápia hatékonyság előrejelzésében. A szemikvantitatív, FDG-PET/CT-vel nyert képi paraméterek, mint pl. a TLG, MTV, és SUVmax potenciálisan hasznos paraméterek lehetnek prognózis becslésre, integrációjuk azonban még nem történt meg a rutin diagnosztikában, validálásukhoz további vizsgálatok szükségesek.

Vizsgálatainkat kiterjeszteni tervezzük egyéb daganatos megbetegedésekben is. A betegségek molekuláris, metabolikus feltérképezésében az FDG tracer mellett más radiofarmakonok is szerepet játszanak (pl.: PSMA, FAPI, F-DOPA). A jövőben a tanszékünkön készülő, FDG-n kívüli, egyéb radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok klinikai jelentőségének feltérképezésében is részt lehet venni tudományos munka keretében.

Társtémavezető: Dr. Gáspár Tamás

Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold

A kutatás során thrombolysisen vagy thrombectomián áteső akut ischaemiás stroke-os betegeknek készítünk CT és MR képeket, majd a betegeket követjük.

Vizsgálatunk fókusza a terápiát követő esetleges vérzések karakterizálása.

A kutatás során hallgatónak lehetősége nyílik a CT és MR képek kiértékelésére, idegtudományi képalkotás során használt szoftverek használatának elsajátítására.

A magas szintű betegellátáshoz elengedhetetlen a radiológusok megfelelő képzése. A radiológus rezidens képzés minősége kiemelkedően fontos ahhoz, hogy nemzetközi szintű standardoknak megfelelő tudásra tehessenek szert a rezidensek. Európa szerte, de Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a rezidens képzőhelyek közt. Ennek feltérképzése céljából kérdőíveket készítünk, küldünk ki és értékelünk munkánk során.

A sürgősségi kórképek radiológiai vizsgálatainak optimalizálását, mind a vizsgálati protokollok, mind az indikációk áttekintését, pontosítását tervezzük elsősorban retrospektív adatelemzéssel, valamint a módszerek esetleges átállítását követő prospektív adatgyűjtéssel.

Társtémavezető: Prof. Dr. Mühl Diána

Az ARDS (akut respiratórikus distressz szindróma) akut, súlyos, diffúz tüdő károsodás, a kapilláris áteresztőképesség fokozódása miatt fehérjedús folyadék kerül az alveolusokba, csökken a légzőfelület, hipoxémia alakul ki az egész szervezetben. ARDS a mai napig magas mortalitással (25-40 %) jár. A Covid-19 fertőzés virális pneumoniát, ARDS-t, többszervi elégtelenséget okozhat.

A károsodás súlyosságának nemzetközileg elismert pontrendszere a CTSI (computed tomography severety index), arról még nincs elegendő információnk, hogy ennek értéke milyen összefüggésben áll a betegség lefolyásával, kimenetelével. A mellkas CT vizsgálatok képi anyagának dedikált szoftverrel történő kiértékelésével meg lehet mérni a légtartó tüdő volument, ennek az össz-légzőfelületre vonatkoztatott arányát, az ép és beteg tüdő nagyságát.

Célunk vizsgálni a tüdővolumetriás mérések eredményeinek korrelációját Covid-19 virális és bakteriális eredetű ARDS-ben az alábbi klinikai paraméterekkel: lélegeztetési idő, invazívitás, szövődmények (PTX, pneumomediastinum), intenzív és kórházi ápolási napok száma, tracheostomia igény, egyéb szervelégtelenségek (hemodinamikai /vazopresszor napok száma, vazopresszor dózisa/, veseelégtelenség, tudatzavar, szuperinfekció, antibiotikus napok száma), 30 napos mortalitás.

A kutatás retrospektív és prospektív tanulmány, pilóta vizsgálatként 25-25 fő beteggel tervezve, később kibővítve 50-50 főre betegcsoportonként. Regionális kutatás-etikai bizottsági engedély folyamatban.

Témavezetők:

Prof. dr. Mühl Diána, PTE KK AITI

Dr. Várady Edit, PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika.